Ha van generációs meseélménye a 80-as, 90-es évekbeli gyerekeknek, akkor az (persze a tévémaci mellett) jó eséllyel a családi diavetítésekhez kapcsolódik. Az én gyerekkoromban, amikor csak nagynéha sugároztak mesefilmeket a tévében, sőt képeskönyvből, és így képekből is sokkal kevesebbhez jutottunk hozzá, mint a mai gyerekek, a diavetítő fénysugarában megelevenedő történetek még szinte egy családi mozidélutánnal …
Ha megkérdezted volna egy héttel ezelőtt, hogy mennyit mesélünk egy nap, azt felelem: ó, igazán nem sokat. A minden háztartás tartozékaként szolgáló esti mesén túl még reggel szoktunk egy rövid, sokszor csak reggelizés vagy öltözés közben meghallgatott mesét felolvasni – aztán ennyi. Az egyik kettesben töltött hétvégénken azonban rá kellet jönnöm, hogy a helyzet azért …
Az valahogy nem igazán szokott felmerülni, hogy a mesekönyvválasztás, mesélés terén vannak szakmai szempontok is. És persze vannak olyan szubjektív, eseti szempontok, amik szintén nagyon fontosak lehetnek – ezeket azonban sosem a másik anyuka, hanem a mindenkori szülő fogja tudni megítélni.
Miért olvassunk farsangi meséket? Várj, már mondom is: mert ezek a mesék segítenek a gyerekeknek felkészülni a farsang forgatókönyvére (mi és hogyan történik ilyenkor) mert így könnyebben megértik és belsővé teszik ünnepeket, hagyományokat. Ezáltal alakul a kulturális identitásuk. mert a meséken keresztül segítségével jobban át tudják érezni, meg tudják érteni a farsang és a jelmezbe …
Hol készül a művészet? Művészettörténeti böngésző(Révész Emese, Grela Alexandra)Csimota Kiadó, 2022, 90 oldal Annak ellenére, hogy bölcsész szakon végeztem az egyetemen, és mindig is vizuálisan érzékeny embernek tartottam magam, valójában nem beszéltem és még csak nem is értettem a képek nyelvén. És talán még ma sem értenék egy fikarcnyit sem, ha nem vetődöm el 2019 …
…nem nagyon akadt olyan szöveg a Karácsonynak ünnepében, ami nem mozdított volna meg valamilyen irányban. És ez azért elképesztően ritka. Különösen egy olyan antológia esetében, amelynek nem egy darabját már ismertem. Vagy mert mindenki ismeri (pl. József Attila: Betlehemi királyok), vagy mert része az elmúlt évek kortárs gyerekirodalmának (pl. A satnya karácsonyfa – Babaróka; Gimesi Dóra: Mennyből az angyal – 3-5-8 perces téli mesék; Czigány Zsolt: Csoda és Kósza; Szabó T. Anna: Ünnep), vagy mert örökzöld (pl. A prikulicsok – lánykori nevén A suszter manói), vagy mert gyerekkorom ikonikus szereplőjéhez kötődik (Gombóc Artúr). Ráadásul ezek a már jól ismert szövegek most új tálalásban, új illusztrátorok által szólalnak meg.
Arról, hogy vajon létezik-e “rossz könyv”, korábban írtam már, elsősorban objektív szempontok alapján. Na de mi van akkor, ha nem tetszik egy mesekönyv? Akkor az egy rossz könyv lenne? Mert ó, igen, természetesen én is számtalanszor belefutok olyan gyerekkönyvbe, ami nem tetszik. És itt most nem a “nem szimpatikus” vagy “nem igazán átütő” érzésére gondolok …
Nincs könnyű dolga az egyszeri szülőnek, ha mikulásváró mesék után kutat… Mert persze a karácsonykor a kandallón át érkező télapós mesekönyvekkel Dunát lehetne rekeszteni, de olyan igazi, ízig-vérig magyar Mikulás már jóval kevesebb futkos a mesékben. De szerencsére azért futkos néhány Mutatom is, mikre akadtam, és kitérek arra is, hogy az adott mese hogyan illeszkedik …
Mesekönyvek a halálról? – Mielőtt megkérdeznéd, miért is kellene a halálról mesélni, gyorsan leírom, hogy egyáltalán nem KELL! Kikerülni viszont nem tudjuk, nem csak a saját halálunkat, de a halál témáját sem. Legalábbis azt hiszem, elég nehéz, főleg egy (vagy több) kisgyerekkel, akik mindenre szemtelenül rákérdeznek… Mimi még nem volt 3 éves, amikor az első …
Dezső Andrea: MamuskaCsimota, 2010, 40 oldal Dezső Andrea Mamuskája nem csupán az egyik legérzékenyebb könyv a halál és gyász témájában, hanem a mindenszentek (vagy halottak napja) ünnepéhez is a legmegfelelőbb választás. Hiszen miért is van a halottak napja? Azért, hogy emlékezzünk a halottainkra. Azokra, akik már nem élnek köztünk, mégis éppolyan fontosak nekünk, akárcsak az …
