Ha van generációs meseélménye a 80-as, 90-es évekbeli gyerekeknek, akkor az (persze a tévémaci mellett) jó eséllyel a családi diavetítésekhez kapcsolódik. Az én gyerekkoromban, amikor csak nagynéha sugároztak mesefilmeket a tévében, sőt képeskönyvből, és így képekből is sokkal kevesebbhez jutottunk hozzá, mint a mai gyerekek, a diavetítő fénysugarában megelevenedő történetek még szinte egy családi mozidélutánnal értek fel. Nem csoda hát, hogy kellemes és szép emlékként maradt meg a legtöbbünkben a diavetítés.
De vajon mi a helyzet a mai gyerekekkel, akik képtengerben nőnek fel, és akiknek a nevelését illetően az egyik legnagyobb kihívásunk, hogy hogyan NE nézzenek túl sok mozgóképes tartalmat. Mit tud adni számukra a diafilm, amit se egy mesekönyvből, se egy mesefilmtől nem kapnak meg?
Nézzük sorban, mit tud a diafilm, amit más nem, valamint hogy milyen szempontok alapján válassz diafilmet!
A cikk végén egy életkorokra lebontott, konkrét címeket tartalmazó diafilm-ajánlót is találsz.
Miért meséljünk diafilmmel?
Rituálé
A diavetítés a legtöbb családban ünnepi alkalom. Nem olyan ritka ünnepi alkalom, mint a karácsony, inkább olyasféle, mint a palacsinta- vagy sütisütés. Nem mindennap kerül rá sor, s pont ezért azok a napok, amikor sor kerül rá, valamiképp kiemelkednek a hétköznapok sokaságából. A diavetítés különlegessé teszi a napot, vagy legalábbis a délutánt, estét.
A diavetítésnek szinte minden családban megvan a maga rituáléja. Hiszen vetítéshez előbb be kell sötétíteni, majd a diavetítőt elő kell venni, fel kell állítani. Hogy hol vetítünk, mire, hány könyvvel polcoljuk alá a vetítő lábát, és pontosan mely könyvekkel – ez mind hozzátartozik a családi diavetítési rituáléhoz. Olyan ez, akárcsak az adventi gyertyagyújtás, vagy az asztali áldás, s ha olvastad Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyvét, akkor tudod, hogy mindennek mekkora ereje van!
(Ilyen rituálékat persze a meseolvasás köré is kialakíthatunk – erről majd egyszer külön mesélek.)
Sötét
Diavetíteni csak sötétében lehet. A sötét, a besötétített szoba a kisgyerekek számára pedig mágikus tér, ahol a fantázia kapuja önmagától, akaratlanul is szélesre tárul. A besötétítés elválaszt minket a hétköznapi valóságtól, a szoba a játékhalmokkal hirtelen megszűnik létezni, hogy átadja helyét a falra vetülő mese varázsának.
Multimediális élmény – a legkisebbeknek
Diavetítéskor minden sötétben van, csak a vetített mese világít. Ez egyszerre segíti a fantázia működését, és a koncentrációt: hiszen nem tudunk nem a képre nézni, a kép egyedüliként vonzza magára a figyelmet. Az óriási kép ugyanakkor nyíló ajtó a vizuális alapon működő gyermeki képzelet számára – a “vászon” szinte magába szippantja a gyerekeket.
A vetített képek nem mozognak, illetve csak nagyon lassan, mechanikus hatásra. Épp ezért nem ingerlődik túl a mesenéző, ráadásul az egyes képek közti átmenetet (mi történik két képkocka között?) a gyermek a képzeletével hozza létre. (A szöveg persze ebben segíti.)
A diavetítés éppen ezért olyan multimediális élmény, amiben akár már a legkisebbeknek is nyugodtan részük lehet. A diavítetés sosem lehet túl sok!
Aktivitás
“Hadd tekerjem én!” – ugye ismerős a mondat. A mesék szövegét a gyerek ugyan még nem tudja megszólaltatni, de a varázslat megteremtésében már ő is tevékenyen részt vehet.
Milyen filmeket meséljünk?
Életkor
Diavetíteni nyugodtan lehet a legkisebbeknek is: hiszen számos mondókás, verses diafilm érhető el. A diafilemkre általában ugyanaz az életkori ajánlás vonatkozik, mint a könyvekre: ha egy vers vagy történet könyv formában te gyerekednek való, akkor az diafilmen is neki való lesz.
A szöveg hossza persze ne tévesszen meg. A Rumini diafilm természetesen nem fogja tartalmazni a kalandregény egészét, csak egy kivonatolt változatot. Értelemszerűen minél hosszabb az eredeti szöveg, annál erősebb átdolgozásra van szükség a diafilmes verzióhoz. Ez persze nem baj, viszont jó ha tudod, hogy a Rumini csak azért, mert rövid, még nem fog egyből a kiscsoportosoknak szólni. Később, kedvcsinálóként az eredeti műhöz azonban nyugodtan használhatjuk a rövidített szövegű, képekben gazdag diafilm változatot.
Régi vagy új?
Szinte minden családban, de legalábbis a tágabb rokonságban akadnak régi diafilmek. Ezeket használjátok bátran, biztosan vannak köztük örökbecsű darabok! (Én például nagyon szeretem Zsoldos Vera Weöres Sándor verseinek diafilmes illusztrációját, valamint az F. Györffy Anna rajzolta Grimm-meséket is.) S persze jó eséllyel akadnak köztük olyan filmek is, amik ma már hamisan csengenek – ezeket nyugodtan vedd ki a repertoárból.
Új diafilmet venni két okból is érdemes: egyrészt a régi filmek egy része már elsárgult, elveszítette élénk színeit, vagy éppen eltört, elszakadt. Másrészt meg: miért is ne olvassunk-nézzünk kortárs képi és szövegvilágokat diafilmen? Az új kiadású diák közül nekem nagy kedvencem Népmesekincstár sorozat – többek közt Kürti Andrea illusztrálásában, valamint Sárvári Györgyi Momo és az igaz barátság meséje.
Könyvben és dián is?
Hogy érdemes-e ugyanazt a mesét könyvben és diafilmen is beszerezni, azt csak te tudhatod. Én nem szoktam ilyet, mert inkább akkor valami újat veszek, de az biztos, hogy ártani nem tudsz vele. Nem valószínű ugyanis, hogy az ilyen párhuzamosságok miatt akár az adott könyvet, akár a diafilmet hanyagolná eztán a lurkód. Ez elsősorban a kortárs mesékre vonatkozik, amik egy az egyben ugyanolyanok könyvben és diafilmen is (pl. Berg Judit: Maszat, Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi, Hohol Ancsa: Terka, Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög).
Kifejezetten hasznosnak tartom viszont azt, amikor ugyanazt a mesét más képi, szöveges megfogalmazásban látjátok diafilmen, mint könyvben. Ilyenek lehetnek például a Grimm-mesék, vagy a népmesék. A többféle (színvonalas) illusztrációs stílussal, képi ábrázolással való találkozás vizuálisan fejlesztő hatású, ugyanakkor segít, hogy a gyermek képzeletében ne valamely adott illusztráció rögzüljön belső képként, legyen tere a spontán belső képalkotásnak.
Diafilm-Ajánló
1 éves kortól
Versek, mondókák, egyszerű szerkezetű verses mesék:
- Megérett a meggy (mondókák)
- Weöres Sándor: Suttog a fenyves
- Kutya-tár (Weöres Sándor versei)
- Tamkó-Sirató Károly: Tengerecki
- Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
- Móricz Zsigmond: Iciri-piciri
2 éves kortól
Verses mesék, énmesék, egyszerűbb szerkezetű népmesék:
- Csukás István: Sün Balázs
- Marék Veronika: Boribon-mesék (az újak)
- Berg Judit: Maszat-mesék
- A répa (orosz népmese)
3 éves kortól
Verses mesék, énmesék, egyszerűbb szerkezetű népmesék:
- Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
- József Attila: Betlehemi királyok, Altató
- Marék Veronika: Kippkopp-mesék
- Marék Veronika: Télapó és ezüstmackó
- A kis gömböc
- Kálmán Jenő: Sicc-mesék
4 éves kortól
Összetett verses mesék, kotárs mesék, népmesék:
- Várszegi Adél: Raptormese
- Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög
- Hohol Ancsa: Terka a piacon
- Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi mesék
- Sárvári Györgyi: Momo is az igaz barátság
- Népmesekincstár meséi
5 éves kortól
Grimm-mesék, Andersen-mesék, népmesék, kortárs mesék, kalandregények:
- Grimm-mesék (régi: Hamupipőke, Csipkerózsika – új: A brémai muzsikusok)
- Andersen-mesék (A hókirálynő)
- Népmesekincstár sorozat (A tizenkét hónap)
- Dániel András: Kuflik
- Berg Judit: Rumini
3 Tipp
Kölcsönözz!
Tudtad, hogy a könyvtárakból diafilmeket is kölcsönözhetsz?
Ha nem ismerted eddig ezt a szolgáltatást, próbáld ki! Jó lehetőség arra, hogy új mesékkel ismerkedjetek meg.
Nézz bele!
Szinte az összes régi, és a legtöbb új diafilm első 4-5 képkockáját szövegestül megtekintheted itt: http://dia.osaarchivum.org/public/index.php
Amit ellenőrizni tudsz: milyen a szöveg minősége? Milyen mértékű a rövidítés, átdolgozás. Milyen a szöveg elrendezése – akár a könyvhöz képest (ha az adott mese könyvben is megvan már a polcotokon).
A jelenleg kapható újonnan gyártott diafilmek képi világába itt tudsz betekinteni: https://diafilm.hu/collections/osszes-diafilm
A Youtube-on pedig több narrált, teljes diafilmet is találsz, többek között itt: https://www.youtube.com/playlist?list=PLVVciCEfhpysSww0AApGQlfIbDxYtggJc https://www.youtube.com/playlist?list=PLVVciCEfhpysSww0AApGQlfIbDxYtggJc
VIGYÁZAT! Bár jó ötletnek tűnhet hangoskönyvként használni ezeket hangos diafilmeket, ezt mégsem javaslom. Önállóan nézve-hallgatva, képernyőn ugyanis pont az analóg technika és a személyes részvételünk nyújtotta varázs vész el.
Játssz!
Rendezzetek be mozit! Készítsetek
- plakátot
- jegyeket
- csipegetnivalót!
Hívjátok meg a babákat, autókat (autós mozi), sőt, az egész családot!
Pingback: Mennyit mesélünk 24 óra alatt? – Mesepatika