Olvasókuckó

A korábbi otthonunkban valahogy természetesen alakult (és Mimi életkorával változott) az “olvasókuckónk”. Most az új lakásba költözve viszont a semmiből kellett kialakítanunk egyet. De szerencsére  már tudtam, mi a fontos nekünk.

Olyan gyerekszobát szerettem volna itt az új lakásban is, ahol Mimivel összebújva mélyre merülhetünk a mesében, sőt, ahova akár apa is mellénk kucorodhat. És persze ahol Mimi egyedül is örömest bújik bele a gyerekkönyvekbe – ehhez ő szeret a fizikai térben is elbújni, határozottan igényli a “bekuckózást”.

A megvalósítás során ezekre figyeltem

Könyvespolc - de milyen?

Jó nagy, és stabil. Nekünk legalábbis ez vált be.
Szeretem, hogy nagyobb formátumú könyvek is elférnek a polc tetején, mint mondjuk a papírszínház mesék. Na és azt is, hogy minden mást is rá lehet pakolni a tetejére: a mega-giga böngészők és a könyvtári / még nem olvasott saját könyvek is itt, az általam készített házikó könyvestartókban kaptak helyet.

Hogy a galéria típusú vagy hagyományos könyvespolc-e a jobb?
(Avagy mit látunk szívesebben: a könyvek gerincét, vagy borítóját?)

Mindegyiknek megvan a maga előnye, és hátránya is.

Talán onnantól érdemes a hagyományos polcra váltani, amikor kicsi is tud már segíteni a pakolásban, illetve amikor már a fejében van az egész “állomány”, azaz már nem lehet terelgetni a figyelmét azzal, hogy mit rakunk ki elé (és mit nem).

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük